Caral, Amerika legősibb civilizációja

Amikor több hónapos limai kutatóutam „unalmasabb” hétköznapjait éltem, megpróbáltam a városban kulturális és egyéb programok után nézni. Meglepően sok helyen lehetett látni a 2009-ben a Világörökség részének választott, Amerika legősibb civilizációjának tartott Caral régészeti lelőhelyének propagálását, előadások, szervezett utak formájában. Majdnem be is fizettem egy buszos útra, aztán mindig akadt valami más, érdekesebbnek tűnő dolog. Ma már sajnálom, hogy éppen ezt a helyet hagytam ki az utazásaimból, pedig igyekeztem eljutni nagyon sokfelé. A későbbiekben következő történelmi / régészeti témájú bejegyzéseimben számos olyan hely fog szerepelni, amelyeket alkalmam volt meglátogatni és amelyek mindegyike mély nyomokat hagyott bennem. Caral sajnos kimaradt, csak remélni tudom, hogy egyszer még láthatom, ez már csak így szokott lenni: hazajövetelem óta az egyik legérdekesebb hely számomra, az ott folyó kutatásoknak köszönhetően újabb és újabb hírek látnak róla napvilágot.

Caral főtemplomának látképe a Supe-völgyben

forrás: http://turismoeducativo.peru.travel

Mintegy 5000 évvel ezelőtt alakult ki jelenlegi ismereteink szerint Caral, a mai Lima városától mintegy 200 km-re északra. Hozzávetőlegesen egy időben jelent meg a mezopotámiai, egyiptomi, indiai és kínai civilizációkkal, míg azonban e kultúrák között létezett kapcsolat és hatottak egymásra, addig Caral teljesen autoktón módon fejlődött. Az ember mintegy 10 ezer évvel ezelőtt jelent meg a régióban.

Peru 400 km hosszúságú és 300 km szélességű északi-középső vidékén a kutatók szerint több, kisebb kultúra között volt élő kapcsolat, melyek közül Caral városa stratégiai szerepet töltött be. A Supe völgyben elterülő civilizáció 25 települését sikerült ezidáig fellelni, maga Caral a völgy középső részén, a Supe folyó bal partján található. Jelenleg a terület földrajzi és klimatikus viszonyai kedvezőtlenek, a folyó időszakos vízfolyás, az év nagy részében ki van száradva, öntözőcsatornákkal lehet csak öntözni. A kutatók szerint minden valószínűség szerint nem volt ez mindig így, a völgy termékeny terület lehetett, illetve száraz időszakokban mélyben lévő forrásokból táplálhatták az öntözőcsatornákat. A hegyvidéki erdők vegetációja táplálékokat szolgáltatott, mint ahogyan a tengerparti területek is, ahol halak, algák biztosítottak élelmet.

A magaslaton fekvő, sziklákkal határolt 50 hektáros területből hat piramis formájú épület emelkedik ki. A Supe völgy zöldjéhez képest erős kontrasztként, kietlen, sivatagos itt a táj, mely egyben növeli a város egyedülálló, szent jellegét. Eddig 32 különböző méretű és funkciójú építményt sikerült beazonosítani, a városban a piramisokon kívül többek között amfiteátrumot, templomokat, köztereket, lakóépületeket, raktárakat, utcákat, oltárokat, áldozati és temetkezési helyeket találtak. A temetkezési helyek leletanyagaiból arra következtettek a kutatók, hogy minden valószínség szerint emberáldozatokat is bemutattak. A 150 m hosszú és 90 m széles amfiteátrum templomának nevezett épületegyüttes talán a legnagyobb építmény a régészeti helyen, melynek kiemelkedő része az amfiteátrum, egy kör alakú tér, és amelyből lépcsősor vezet fel az épületegyüttes templomába. A város egyik legszebb piramidális épülete a 30 m magas Templo Mayor (Főtemplom). Egy kis, kör alakú tér kapcsolódik a több emeletes építményhez, melynek legfelső részére lépcsősor vezetett fel. Az épületek építéséhez sokféle anyagot, agyagot, köveket, növényi rostokat, ágakat, gallyakat, kövekkel teli rostból készült kosarakat, hamut használtak. Egyes épületeken antropomorf lényeket, halakat, rituális táncot lejtő embereket ábrázoló reliefeket (domborműveket találtak).

Caral – Amfiteátrum temploma

forrás: http://sisoydealli.blogspot.hu/

A késő archaikus korban (i.e. 3000-1500) lakott települések földrajzilag két nagyobb régióban koncentrálódtak e vidéken: egyrészt a tengerparti területeken, másrészt a Supe-völgy alsó és középső részén, melyek közül a völgy középső része volt az, ahol a legtöbb település koncentrálódott. Ezek közül is kiemelkedett Caral. E civilizáció általános jellegzetességei a következők:     

• felesleget is termelő gazdaság
• szervezett központi települések
• társadalmi rétegződés
• társadalmi és politikai intézmények
• technológiai és tudományos ismeretek
• monumentális építkezés
• geoglifák jelenléte (Nazca vonalak elődei)
• szélerő használata (szélcsatornáik voltak, melyekhez hasonlót a világ többi részén 1740 körül építettek csak)
• szárítással történő konzerválás (pl. szardella)
• quipu (csomóírás)
• zene nagyon fontos szerepe (fuvolák, pl. pelikáncsontból, illetve kürtök, pl. lámacsontból)
• földrengésbiztos építkezés, szerkezeti és egyéb díszítőelemek használata
• kecsua nyelv használata
• afrodiziákumok használata

Quipu Caralból

forrás: https://aliinperu.wordpress.com

Caral társadalmi és gazdasági életét meghatározták azok a különböző munkaformák, amelyek majd a későbbi andoki civilizációkban is jellegzetesek lesznek. Már ekkor léteztek a kölcsönös segítségnyújtás formái, az ayni (egymás segítése nagycsaládban, faluközösségben – ayllu), és a minka (közösségi munka, melyért ellátást kaptak), illetve az inkáknál oly sokat emlegetett mita (állami kényszermunka). Igyekeztek a természettel teljes harmóniában élni, tisztelve azt, illetve alkalmazkodni a klimatikus változásokhoz. Többféle termékkel kereskedtek, legfőbb terményeik a gyapot, az avokádó, az édesburgonya, a mate, tökfélék, a vitamindús édes gyümölcs, a lúcuma, paprikafélék, babfélék, a guayaba, a földimogyoró, a burgonya, illetve egy időszakban a kukorica voltak. Táplálkozásuk igen fontos elemei voltak a halfélék is.  

A régiót elhagyása után nem népesítették be újra, feledésbe merült és csak a 20. század második felében kezdték el feltárni. 1948-ban, egy észak-amerikai antropológus, a Nazca-vonalakat is kutató Paul Kosok, Richard Schaedel észak-amerikai régésszel bukkant rá, majd egy perui kutatócsoport, Ruth Sady vezetésével kezdte meg a feltáró munkát 1994-ben, jelenleg is ő a Caral kutatóprojekt vezetője. E bejegyzésben az ő kutatási eredményeire támaszkodtam. Az utóbbi években újabb és újabb hírek röppennek fel, melyek szerint Peruban további igen régi, akár Caral civilizációját megelőző ősi kultúrák nyomaira bukkantak (Sechín Bajo és Cajamarca). Hosszú kutatások és további vizsgálatok szükségesek még ahhoz, hogy bebizonyosodjon, hogy a jelenleg Amerika legősibb civilizációjaként ismert Caralnál valóban létezhetett-e, ráadásul szintén Peruban egy még régebbi kultúra. Az alábbiakban két kisfilmet ajánlok, az első nagyszerű minőségű képekben mutatja be a lelőhelyet, a második spanyol nyelvet tanulóknak gyakorlásként is szolgálhat.

Caral, por todo lo alto: https://www.youtube.com/watch?v=wrst-adFyt8&feature=youtu.be

Cultura Caral – Avegal Historia, oktatófilm: https://www.youtube.com/watch?v=S8_QDfZLzts

Reliefek Caralban

forrás: http://laprensa.peru.com/

Felhasznált spanyol nyelvű források:

• Shady Solís, Ruth Martha: La ciudad sagrada de Caral-Supe en los albores de la civilización en el Perú, Universidad Nacional Mayor de San Marcos kiadvány: http://sisbib.unmsm.edu.pe/bibvirtual/libros/arqueologia/ciudad_sagrada/indice.htm

• Peru hivatalos kormányzati oldala Caral régészeti lelőhelyéről: http://www.zonacaral.gob.pe/

• Shady Solís, Ruth: La civilización Caral y sus aportes al urbanismo y la construcción, előadás a Perui Építészeti Főiskolájának szervezésében:  https://www.youtube.com/watch?v=9gR9OG76Q8Y

Magyar nyelvű ajánlott oldal:

• Mirador részletes bejegyzése Caralba tett látogatásukról: http://mirador.reblog.hu/caral-az-okor-bulivarosa